Üzemi kísérletek biztató eredménnyel
A németországi Hessen tartományban üzemi körülmények között vizsgálták annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet drónokkal és fürkészekkel eredményesen fellépni a kukoricamoly (Wikipédia Link) ellen. A HNA ismertetője szerint a teszt összesen 140 hektárnyi kukoricán zajlott.
Az petefürkészek bevetése a molyok ellen alapvetően nem új dolog, mint az a Biokontroll Hungária oldalán lévő leírásból is kiderül. Ami új, az a kijuttatás módja: Egy drón segítségével olyan golyókat (kapszulákat) szórnak a kukoricatáblára, mely Trichogramma fürkészdarazsak petéit tartalmazza. A megfelelő időben és helyen kijuttatott parazitákkal a kukoricamoly létszáma akár 85%-kal is csökkenthető.
Probléma a költség
A módszer elterjedésének nem az eredményesség a gátja, hanem a kijuttatás jelenleg még magas költsége. A kísérletben használt hexacopter drónok hektárköltsége 60-80 EUR között mozgott és ehhez még természetesen hozzájön a fürkészdarazsak petéinek költsége is. Vélhetően a drónok teljesítményének növekedése és az áruk csökkenése néhány éven belül versenyképessé teheti ezt a technológiát, hiszen a kijuttatás a GPS vezérelte eszközökkel sokkal pontosabban végezhető, mint a hagyományos módon.
Az új eljárások gazdaságossági megalapozottságát nem a jelen helyzetben kell vizsgálni, hanem abban, ahol kiteljesednek. A kezdeti költségek mindig nagyobbak és az eredmény is kevésbé garantált. Helyesnek látszik ezért az a becslés, hogy a jelenlegi fajlagos költségek jelentősen csökkennek. Ez persze csak akkor következik be, ha ténylegesen elterjed az eljárás, és a maradék 20-25% (esetleg még több) kukoricamoly lárva már nem indukál komoly minőségcsökkenést a kukoricában. Az valószínű, hogy ebben az esetben nem lehet kihasználni a drón saját érzékelőjét, hiszen itt egy tipikusan megelőző védekezésről van szó. Sokkal valószínűbb, hogy kihelyezett, a kártevőt felismerni képes és az információt a megfelelő adatbázisba továbbító fény- vagy feromoncsapdákkal kell majd meghatározni, hogy mely táblákon kell a védekezést elvégezni, azaz, a fürkészeket kihelyezni. A kártevő jelenlétét és veszélyességi szintjét nem érdemes a gazdára bízni, hiszen a tábla személyes bejárásával, sőt, akár saját csapdázással nyert adatoka is fel kell dolgozni, értékelni. A sok kihelyezett automatikusan működő csapda rendszerbe foglalásának előnye, hogy térségi információt ad, s ha a védekezést is térségi szinten hajtják vére, kisebbek lehetnek a fajlagos költségek és nagyobb az eredményesség. Az eljárás környezetkímélés szempontjából versenytársa lehet a vegyszeres védekezésnek, jóllehet pl. a biogazdálkodásban nem alternatívája a két eljárás egymásnak. A biogazdálkodásban a gazdaságossági elv egyik alapja a kockázat jelentős csökkentése. Lehet, hogy nem jól gondolom, de a kukoricamoly természete miatt éppen nem lesz tipikus a kisteljesítményű légi eszközök használata, hiszen az nem pont- vagy foltszerű alkalmazást feltételez, hanem táblaszintűt, vagy éppen nagyobb térségek kezelését kell elvégezni, amelyre más eszközök gazdaságosabbak és hatékonyabbak lehetnek.
A téma részletesebb kifejtése várható németországi tanulmányutunkon. Az esetleges újabb információkat szintén közzétesszük.