A Smart Farming átalakítja a gazdaság vezetését is

mage courtesy of KROMKRATHOG at FreeDigitalPhotos.net

Munkaszervezés régen és ma

A GPS jelekkel irányított munkagép, az SMS-t küldő tehén, a táblán lévő biomassza mennyiségét meghatározó műhold, vagy a növényállományt fényképező drón és még hosszasan folytathatnánk a technikai eszközök felsorolását, nemcsak új lehetőségeket nyit a munkavégzésben, hanem alapvetően módosítja a munkaszervezést is. A számítógép, a táblagép, és az okostelefon használata már évek óta szerves része a gazdálkodók mindennapjainak. Reggel az időjárásadatokat és -előrejelzéseket megnézni, az e-mail fiókot ellenőrizni, az aktuális gabonapiaci híreket áttekinteni, olyan tevékenységek, melyek a napi rutin részei. Már a mobiltelefonok elterjedése is nagymértékben átalakította a munkaszervezést, hiszen míg korábban a reggeli munkakezdéskor az egész napi feladatot úgy kellett kiosztani, hogy annak módosítása adott esetben jelentős erőfeszítést igényel, addig ma egy telefonhívással újra lehet osztani a munkát, ha a megváltozott helyzet ezt úgy kívánja. Így a technika támogatásával a gondos tervezés és az ad-hoc döntés jól kiegészítheti egymást.

Az adatdömping és a munkaszervezés

A precíziós gazdálkodás nemcsak adatokon alapul, hanem komoly mennyiségű új adatot is generál, melynek összegyűjtése, feldolgozása és kiértékelése a Smart Farming központi eleme. Ezek az adatok felhasználhatók a termelés optimalizálásához pl. applikációs térképek létrehozásával, de ennek a nagy mennyiségű adatnak a kezelése (Big Data) a gazdálkodót teljesen új lehetőségek elé is állítja. Az adatok folyamatos követésével az egész termelési folyamat és annak pillanatnyi állapota pontosan ellenőrizhető. Ezáltal a munkaműveletek és a kijuttatott anyagok térben és időben optimális pontban kerülhetnek alkalmazásra.

A digitalizáció következő lépései

A termelés során keletkező, illetve a termelési folyamatokkal összefüggő, és azokat befolyásoló adatok gyűjtése, feldolgozása eddig is döntően számítógépen történt. A piac és a különböző jogszabályok által megkívánt dokumentációs követelményeknek (Gazdálkodási Napló, Permetezési napló, Nitrátjelentés stb,) sokkal könnyebb megfelelni akkor, ha nem csupán egy tetszőleges számítógépes programmal dolgozunk, hanem eleve olyan szoftvert választunk, mely a bordcomputerek adatait közvetlenül használni tudja, így nincs szükség ezeknek az adatoknak az ismételt kézi rögzítésére. Egy permetezés, vagy műtrágya kijuttatás így az összes releváns információval együtt egyenesen a táblatörzskönyvbe kerül, ahonnan gombnyomásra elkészíthetők a megkövetelt dokumentációk. A fejlesztés következő állomása az, hogy a termelés és a tárolás során használt szenzorok önállóan, a dolgok internete (IoT) technológiát használva folyamatosan szállítják szoftverünkbe az adataikat, ezzel is segítve a termelés és tárolás szabályozását és ellenőrzését. A digitalizáció kiteljesedésével pedig mind több eszköz és szenzor kapcsolódik egymáshoz és a központi szoftverhez, ahonnan végső soron az egész termelést irányíthatjuk és dokumentálhatjuk.

“Brillo”: A Google új operációs rendszere a dolgok internete (IoT) számára

Image courtesy of mapichai at FreeDigitalPhotos.net

Egyes hírek szerint a Google már gőzerővel dolgozik egy olyan új operációs rendszeren, mely a dolgok internete (IoT) számára készül. A “Brillo” kódnévre keresztelt operációs rendszer az Android családba tartozik, és olyan energiatakarékos, kisméretű számítógépekre készül, melyek a különböző használati eszközök internetre jutását biztosítják. A Brillo számára akár 32 MB memória is elegendő lehet. A kiszivárgott információk szerint a Brillo a Google Nest rendszerétől független, de azzal kompatibilis lesz.
A dolgok internete (IoT) a prognózisok szerint a következő évek egyik leggyorsabban fejlődő piaca lehet, melyről már egy korábbi blogbejegyzésben is beszámoltunk.

A dolgok internete (IoT)

A dolgok internete (IoT)

A Smart Farming egyik kulcstechnológiája a dolgok internete, vagy ahogy angolul nevezik az Internet of Things (IoT). Röviden összefoglalva ez annyit jelent, hogy különböző gépek, eszközök, szenzorok egy virtuális, az internethez hasonló hálózaton egymással és az emberekkel kommunikálnak (Wikipedia Link).
A mezőgazdaság átfogó automatizálásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a termelés összes szintje és azok eszközei önállóan kommunikáljanak egymással, és így a teljes technológiai folyamatot támogassák. Ehhez persze először is a dolgok internetének kell megfelelő mértékben elterjedni, amire az ügy jelenlegi állása alapján hamarosan sor is kerülhet. Az egyik legnagyobb chipgyártó a Qualcomm cég épp a napokban jelentette be, hogy 2018-ra 5 milliárd IoT eszközt fog ellátni a szükséges chipekkel. Jóllehet konkrétan még csak TV-ről, IP-kameráról, és fényforrásokról tettek említést, de a dolgok internete pillanatok alatt át fog kerülni egy csomó más eszközre is.