SwagBot a robotpásztor

Mezőgazdasági robot nehéz terepre

A SwagBot egy univerzális mezőgazdasági robot prototípusa, melyet a University of Sydney kutatói fejlesztettek ki és néhány napja már gyakorlati teszteket végeznek vele. A SwagBot fő célja, hogy a szabadtéri munkát segítse, ezért úgy tervezték, hogy nehéz terepen is biztonságosan tudjon mozogni, akár vízátfolyásokon is át tudjon kelni. Változó domborzati körülményekkel is elboldogul, hegynek fölfelé ugyanolyan ügyesen közlekedik, mint az ellenkező irányba.

Szarvasmarha és juh terelése

Jóllehet a videón látható szarvasmarhák az első pillanatban elég ijedten fogadták az új cowboy robotot, de vélhetőleg elég hamar hozzá fognak szokni. A Swagbot fejlesztése természetesen nem áll le ezen a ponton, hanem további izgalmas funkciókkal fog bővülni.

Állategészségügyi megfigyelések

A SwagBot fejlesztői egy másik projektükben már bemutattak egy olyan robotot, mely a növények egészségi állapotát kontrollálja. Az új robottal viszont az a célkítűzés, hogy olyan algoritmusokat készítsenek, melyek segítségével elsőként az állatok egészségügyi paramétereit is monitorozni tudják.

SMS a tehéntől

Image courtesy of Master isolated images at FreeDigitalPhotos.net

M2M az állattenyésztésben

A Smart Farming és úgy általában a digitalizáció nem szűkíthető le a mezőgazdaság egyes ágazataira, hanem mindenhol megjelenik, így az állattenyésztés is kiveszi a részét az új megoldásokból. A már viszonylag sok helyen működő M2M technológia (Wikipédia link), azaz a gépek önálló, egymás közötti kommunikációja, kiváló lehetőséget biztosít a szenzoradatok továbbítására és adott esetben a kijelölt emberek riasztásában.

Ivarzás jelzése

A szarvasmarha tenyésztés gazdaságosságának egyik kritikus pontja a szaporodásbiológia. Az ivarzások pontos felismerése és a mesterséges termékenyítés megfelelő időzítése alapvető fontosságú. Ehhez az állományt éjjel-nappal figyelni kell, lehetőleg teljesen automatikusan. A francia Medria cég által kifejlesztett HeatPhone ezt a feladatot veszi át a gazdálkodótól. Az alkalmazott megoldás lényege az, hogy az állatok nyakán olyan szenzorok vannak, melyek többek között az állatok aktivitásáról, mozgásáról gyűjtenek adatokat. Ezek az adatok a mobilhálózaton keresztül jutnak el egy szerverre. Amennyiben a beérkező adatok a termékenyítés lehetőségének közelgő időpontját jelzik, úgy a rendszer egy SMS küldésével riasztja az illetékeseket.

Ellés és takarmányfogyasztás

Az ivarzást figyelő rendszer további komponensekkel is kiegészíthető. A VelPhone a borjú közelgő születésére figyelmeztet SMS küldéssel, míg a SanPhone a tehenek táplálkozását figyeli és ezzel a betegségek korai felismerését segíti.

Az állatjólét monitoring rendszerének kiépítése

Image courtesy of bandrat at FreeDigitalPhotos.net

A Smart Farming nem csak a növénytermesztést érinti, hanem a teljes mezőgazdaságot, így magától értetődően az állattenyésztést is. Egy igen érdekes pályázati kiírást jelentetett meg a német agrártárca, melyben egy olyan monitoring rendszer kifejlesztését támogatja, mely megbízható módon dokumentálja az állatok közérzetét. A monitoring rendszer lefedi a termelés teljes folyamatát, azaz a születéstől a vágóhídig követni kell, hogy az állatok közérzete hogyan változik. A cél teljesen világos, hiszen az egészséges, jó közérzetű állat tartása nyilvánvalóan gazdaságosabb, jobban termel és az olyan ráfordítások is, mint pl. a gyógyszerek, jóval kisebbek. Persze a kérdést nem lehet pusztán ökonómiai szinten kezelni, hiszen az ember etikai felelőssége az állatok iránt alapvetően meghatározza kapcsolatunkat az állatjólléttel.
A monitoringrendszer kifejlesztése során fel kell térképezni azokat a paramétereket, melyek jól mérhetők és megbízhatóan utalnak az állatok közérzetére. Ezek a paraméterek állatfajonként eltérhetnek egymástól, sőt egy adott fajon belül is jelentős különbségek lehetnek mondjuk egy tej- vagy húshasznú szarvasmarha között. Az adatgyűjtést automatikusan a célnak megfelelő szenzorokkal lehet végezni, melyek lehetnek egyszerű lépésszámlálók, vagy mozgásérzékelők is. Valószínűleg olyan szenzorokra is szükség lesz, melyek bizonyos élettani paramétereket mérnek. A keletkező adatokat össze kell gyűjteni majd feldolgozni, hogy következtetéseket vonhassunk le, mind az egyes állatok, mind az egész állomány közérzetéről.