A digitalizáció jogi kockázatai

Image courtesy of renjith krishnan at FreeDigitalPhotos.net

Új jogi kérdések

A termelés digitalizálásával nemcsak új esélyek nyílnak meg, hanem új kockázatok is napvilágra kerülnek. Ezek közül az egyik lényeges elem azoknak a jogi kérdéseknek a feltérképezése, melyek a az új technológiák és a digitalizáció elterjedésével törvényszerűen megjelennek. A robotok és automaták, az autonóm módon (önállóan) közlekedő eszközök (traktorok, kombájnok, drónok, autók stb.), de még a dolgok internete (IoT) is, nagyon komolyan feszegeti a termékfelelősség kérdésének jelenleg használatos határait. Ki a felelős, ha egy robot balesetet okoz? Ki tartozik kártérítéssel? A gyártó? Az üzemeltető? A jogászoknak azonban nemcsak a klasszikus jogi kérdéseket kell tisztázniuk, hanem komplex technikai, technológiai összefüggéseket is meg kell érteniük. Ebben a szituációban a nagy multinacionális konszernek természetesen nagy előnnyel rendelkeznek a technológiai és infokommunikációs szektorban nagy számmal jelenlévő és az innováció egyik fő hajtóerejeként működő startup (Wikipédia link) cégekkel szemben.

Termékfelelősség

A termékfelelősség speciális esetét képezik a szoftverekkel kapcsolatos jogi kérdések, hiszen különösen a felhő alapú (cloud) szolgáltatások esetében nem léteznek sem országhatárok, sem egyéb területi kötöttségek, mint például a cég falain belüli vagy azon kívüli programhasználat.
A termelés digitalizációjával együtt jár, hogy egy esetlegesen fellépő hiba esetén sokkal nehezebb lesz beazonosítani, hogy a folyamat mely részében keletkezett a hiba, és ki az aki ezért felelős.

Adatbiztonság és tulajdon

Egy további központi téma az adatbiztonság, hiszen egy cég összes adata, dokumentuma, digitális formában megszerezhető úgy, hogy adott esetben nincs is szükség a fizikai hozzáférésre. Nemcsak a belső hálózatokat, számítógépeket kell megfeleően védeni a külső támadások, kémkedések ellen, de a munkatársaknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy egy titkosítás nélküli pendrive, vagy egy jelszó nélküli smartphone milyen következményekkel járhat. Arról nem is beszélve, hogy hány esetben hordozzák egy cég szinte minden adatát egy olyan laptopon, melynek merevlemeze sem titkosítva nincs, sem távolról nem törölhető.
Az adatokkal kapcsolatban is várhatók új jogi felvetések, hiszen gyakran nem egyértelmű, hogy az adott információ, fájl, vagy adat kinek a tulajdona. Mikor van egy adat “céges” tulajdonban és mikor számít az köztulajdonnak. A jövő adatkezelését a Big Data (Wikipédia link) és a kiértékeléseket, analíziseket végző adatbankok fogják meghatározni. Az ezekkel kapcsolatos jogi szabályozások is meglehetősen hézagosak, különösen nemzetközi viszonylatban.

Üzemanyagcellás drón akár 4 óra repülési idővel

A drónok használhatóságának egyik legnagyobb korlátja a rövid üzemidő. A legtöbb eszköz kevesebb mint 30 percet tud a levegőben tölteni, majd az akkumulátor hosszadalmas újratöltése következik. A szingapúri Horizon Unmanned Systems cég egy olyan üzemanyagcellával (Wikipédia Link) működő drónt fejleszt, mely akár 4 órát is képes a levegőben tölteni. A jármű a repüléshez szükséges elektromos áramot hidrogénből nyeri, üzemanyagcella segítségével.
A Hycopter névre keresztelt drón 120 gramm hidrogént tárol a vázszerkezetében 350 bar nyomáson. Ennek eredményeképp nincs szüksége külön üzemanyagtartályra. A Hycopter jelenleg még csak egy prototípus, a sorozatgyártás kezdete és a vételár még nem ismert.
Amennyiben egy jelentősen megnövelt repülési idő a mezőgazdasági használathoz nélkülözhetetlen kiegészítőkkel (kamera, szenzorok stb.) is realizálható, úgy a növénytermesztésben nagy előrelépést jelentene a mostani drónokkal szemben.

“Brillo”: A Google új operációs rendszere a dolgok internete (IoT) számára

Image courtesy of mapichai at FreeDigitalPhotos.net

Egyes hírek szerint a Google már gőzerővel dolgozik egy olyan új operációs rendszeren, mely a dolgok internete (IoT) számára készül. A “Brillo” kódnévre keresztelt operációs rendszer az Android családba tartozik, és olyan energiatakarékos, kisméretű számítógépekre készül, melyek a különböző használati eszközök internetre jutását biztosítják. A Brillo számára akár 32 MB memória is elegendő lehet. A kiszivárgott információk szerint a Brillo a Google Nest rendszerétől független, de azzal kompatibilis lesz.
A dolgok internete (IoT) a prognózisok szerint a következő évek egyik leggyorsabban fejlődő piaca lehet, melyről már egy korábbi blogbejegyzésben is beszámoltunk.

Az állatjólét monitoring rendszerének kiépítése

Image courtesy of bandrat at FreeDigitalPhotos.net

A Smart Farming nem csak a növénytermesztést érinti, hanem a teljes mezőgazdaságot, így magától értetődően az állattenyésztést is. Egy igen érdekes pályázati kiírást jelentetett meg a német agrártárca, melyben egy olyan monitoring rendszer kifejlesztését támogatja, mely megbízható módon dokumentálja az állatok közérzetét. A monitoring rendszer lefedi a termelés teljes folyamatát, azaz a születéstől a vágóhídig követni kell, hogy az állatok közérzete hogyan változik. A cél teljesen világos, hiszen az egészséges, jó közérzetű állat tartása nyilvánvalóan gazdaságosabb, jobban termel és az olyan ráfordítások is, mint pl. a gyógyszerek, jóval kisebbek. Persze a kérdést nem lehet pusztán ökonómiai szinten kezelni, hiszen az ember etikai felelőssége az állatok iránt alapvetően meghatározza kapcsolatunkat az állatjólléttel.
A monitoringrendszer kifejlesztése során fel kell térképezni azokat a paramétereket, melyek jól mérhetők és megbízhatóan utalnak az állatok közérzetére. Ezek a paraméterek állatfajonként eltérhetnek egymástól, sőt egy adott fajon belül is jelentős különbségek lehetnek mondjuk egy tej- vagy húshasznú szarvasmarha között. Az adatgyűjtést automatikusan a célnak megfelelő szenzorokkal lehet végezni, melyek lehetnek egyszerű lépésszámlálók, vagy mozgásérzékelők is. Valószínűleg olyan szenzorokra is szükség lesz, melyek bizonyos élettani paramétereket mérnek. A keletkező adatokat össze kell gyűjteni majd feldolgozni, hogy következtetéseket vonhassunk le, mind az egyes állatok, mind az egész állomány közérzetéről.

A dolgok internete (IoT)

A dolgok internete (IoT)

A Smart Farming egyik kulcstechnológiája a dolgok internete, vagy ahogy angolul nevezik az Internet of Things (IoT). Röviden összefoglalva ez annyit jelent, hogy különböző gépek, eszközök, szenzorok egy virtuális, az internethez hasonló hálózaton egymással és az emberekkel kommunikálnak (Wikipedia Link).
A mezőgazdaság átfogó automatizálásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a termelés összes szintje és azok eszközei önállóan kommunikáljanak egymással, és így a teljes technológiai folyamatot támogassák. Ehhez persze először is a dolgok internetének kell megfelelő mértékben elterjedni, amire az ügy jelenlegi állása alapján hamarosan sor is kerülhet. Az egyik legnagyobb chipgyártó a Qualcomm cég épp a napokban jelentette be, hogy 2018-ra 5 milliárd IoT eszközt fog ellátni a szükséges chipekkel. Jóllehet konkrétan még csak TV-ről, IP-kameráról, és fényforrásokról tettek említést, de a dolgok internete pillanatok alatt át fog kerülni egy csomó más eszközre is.

Növénytermesztés: Digitális térképek alapozzák meg a döntéseket

A növénytermesztők számára igen sokféle digitális térkép áll rendelkezésre. Lehet hozamtérkép, tápanyagellátottsági vagy éppen talajtani térkép, a listát sokáig lehetne folytatni. A térkép részben a lokális hozamkülönbségekről, vagy például az adott terület termőképességéről (Talking Fields alaptérkép) adnak felvilágosítást. A digitális térképek egy adott pillanat vagy egy hosszabb időszak jellemző állapotát adják vissza nagy pontossággal és a jó térbeli felbontással, azonban a táblán belüli különbségek magyarázatával, az okok feltárásával adósok maradnak.

Talking Fields alaptérkép

A digitális térképek, ugyanúgy mint a táblatörzskönyv arra szolgálnak, hogy a gazdálkodó számára az információkat összegyűjtsék és megjelenítsék, de a döntés az mindig a növénytermesztő kezében van. A térképi információk megfelelő interpretálásához azonban speciális ismeretekre is szükség van, amit vagy elsajátít valaki, vagy szaktanácsadó segítségét érdemes igénybe vennie. A térképek csak eszközök, melyeket lehet jól, de lehet rosszul is használni. Az utóbbi esetben azonban hiába várunk többlettermést vagy költségmegtakarítást a térképek használatától.
Pontosan ezen okok miatt lesz a 2015 évi Agritechnika kiállítás egyik kiemelt témája a digitális térképek értelmezése.
http://www.agritechnica.com/digital-cropping.html

Időjáráselőrejelzés Big Data computer segítségével

Jedawewehef Pattys photos Flickr cc by 2 ef917bf342afe3df

A pontos, helyi időjárás előrejelzés jelentőségét nem lehet túlbecsülni, elkészítéséhez azonban lényegesen több adatra és nagyobb számítógépes kapacitásra van szükség, mint az országos vagy regionális előrejelzéshez. A műholdak és a födi meteorológiai állomások adathalmazából készülnek a nagyobb területre vonatkozó prognózisok a klasszikus modellek alapján. Amennyiben az előrejelzést helyi szinten szeretnénk pontosítani, úgy egy sokkal sűrűbb raszterre és több modellre van szükség, ami mind a feldolgozandó adatok, mind a számítási lépések mennyiségét nagy mértékben növeli. Ebből következően, minél nagyobb a felhasznált számítógép (supercomputer) teljesítménye, annál pontosabb lesz az előrejelzés. Például a német meteorológiai szolgálat központjában a heise.de információja szerint 30.000 PC teljesítményét használják.

Külön App Store a gépek számára?

Image courtesy of maen_cg at FreeDigitalPhotos.net

A Smart Farming központi eleme a szoftver, pontosabban a szoftverek és appok. Nem igazán lehet abból kiindulni, hogy egyetlen univerzális megoldás fogja a termelés teljes vertikumát lefedni. Különböző szoftverek és appok lesznek használatban. Egy igen érdekes kérdés, hogy a gépek, eszközök, robotok, drónok stb. honnan jutnak azokhoz a szoftverekhez, melyek a működésükhöz nélkülözhetetlenek. Lesz egy általános App Store a mezőgazdasági gépek számára? Minden gyártó saját plattformot fog üzemeltetni? Esetrleg tevékenységi körönként, géptípusonkként, vagy gyártónként külön-külön kell az alaklmazásokat összegyűjteni?
A kérdés azért igen lényeges, mert minél nagyobb fokú az automatizálás, annál nagyobb veszélyt jelentenek az esetlegesen manipulált szoftverek, az egyéb kártevőkről nem is beszélve. A Smart Farming kulcstechnológiája a cloud computing, azaz a felhőalapú számítástechnika. A gépek, eszközök is a felhőből fogják az új applikációkat és szoftverfrissítéseket letölteni, emiatt a “szoftverboltok” megbízhatósága és biztonsága kiemelt fontosságú. Ma még nem lehet megjósolni, hogy lesznek-e olyan domináns platformok, mint amilyenek a mobil eszközök (IOS, Android, Windows) esetében kialakultak, vagy számtalan kisebb platform lesz az applikációk vásártere.

Károk feltérképezése autonóm drónokkal

Image courtesy of Victor Habbick at FreeDigitalPhotos.net

A drónok elterjedése, ma már teljesen kézzelfogható folyamat, gyakorlatilag mindenki látott már ilyen eszközt, a mezőgazdaságban dolgozók egy része pedig üzemeltet is drónt, vagy olyan szolgáltatásokat vesz igénybe, melyeket drónokkal végeznek. Természetesen drón és drón között is óriási különbség van, mely nem pusztán a méretre vonatkozik, hanem az automatizáltság fokára is. Bár még inkább csak kézi vezérlésű egyszerűbb drónokkal találkozunk, a technológiai fejlettség ennél sokkal többet is lehetővé tesz. Így például vannak önállóan repülni képes drónok is, egy ilyenről számol be a proplanta.de portál:
Az amerikai Archer Daniels Midland (ADM) élelmiszerkonszern „Crop Risk Services“ (CRS) részlege engedélyt kapott arra, hogy a terméskiesés becslésére illetve okai feltárására drónokat használjon. A robotrepülőgépekkel fel lehet térképezni mind az állomány sűrűségét, mind a jég- és szélkárokat, valamint a tarfoltokat.
A drónok magas szinten automatizáltak, így teljesen autonóm módon repülnek, azaz mind a start, mind a leszállás, valamint a feltérképezés önállóan, emberi beavatkozás nélkül történik. A drónok a gyűjtött adatokat már a levegőben feldolgozzák, melyhez külön szoftver áll rendelkezésre.

Mi ez a blog és kinek szól

A Smart Farming kifejezés viszonylag új, alig pár éve került be a köztudatba. A fogalom egy olyan új technológiai forradalmat takar, melyet talán a digitális mezőgazdaság fed le a legjobban. A termelés teljes folyamatát átfogja az informatika, a gépek, eszközök, raktárak de még a növényállomány is egymással kommunikáló, hálózatba kötött szenzorokkal rendelkezik. Így a termelés tervezése, irányítása és dokumentálása is megoldott. Persze ez a szép új világ nemcsak előnyökkel jár, hanem kockázatokat is tartalmaz. Gondoljunk csak az informatikai rendszerek sérülékenységére, támadhatóságára. Nemcsak az NSA szeretne mindent tudni, de adott esetben a konkurencia is. A Big Data azzal jár, hogy irdatlan mennyiségű adatot kell feldolgozni és megfelelő módon interpretálni is.
Ebben a blogban minden szerepelhet, ami a Smart Farming fogalomkörbe tartozik. Biztos lesz bőven olyan dolog is, mely talán első látásra a precíziós gazdálkodás kategóriába tartozik, de ne felejtsük el, hogy az átmenet a két fogalom között nem éles. Az biztosan kijelenthető, hogy nincs Smart Farming precíziós gazdálkodás nélkül. A blog mindenkinek szól, akit érdekel a mezőgazdaságban zajló technikai fejlődés és erről szívesen olvas, meg persze vitatkozik is. Hiszen a jövő már elkezdődött és a mi feladatunk, hogy annak részesei legyünk!