A digitalizáció jogi kockázatai

Image courtesy of renjith krishnan at FreeDigitalPhotos.net

Új jogi kérdések

A termelés digitalizálásával nemcsak új esélyek nyílnak meg, hanem új kockázatok is napvilágra kerülnek. Ezek közül az egyik lényeges elem azoknak a jogi kérdéseknek a feltérképezése, melyek a az új technológiák és a digitalizáció elterjedésével törvényszerűen megjelennek. A robotok és automaták, az autonóm módon (önállóan) közlekedő eszközök (traktorok, kombájnok, drónok, autók stb.), de még a dolgok internete (IoT) is, nagyon komolyan feszegeti a termékfelelősség kérdésének jelenleg használatos határait. Ki a felelős, ha egy robot balesetet okoz? Ki tartozik kártérítéssel? A gyártó? Az üzemeltető? A jogászoknak azonban nemcsak a klasszikus jogi kérdéseket kell tisztázniuk, hanem komplex technikai, technológiai összefüggéseket is meg kell érteniük. Ebben a szituációban a nagy multinacionális konszernek természetesen nagy előnnyel rendelkeznek a technológiai és infokommunikációs szektorban nagy számmal jelenlévő és az innováció egyik fő hajtóerejeként működő startup (Wikipédia link) cégekkel szemben.

Termékfelelősség

A termékfelelősség speciális esetét képezik a szoftverekkel kapcsolatos jogi kérdések, hiszen különösen a felhő alapú (cloud) szolgáltatások esetében nem léteznek sem országhatárok, sem egyéb területi kötöttségek, mint például a cég falain belüli vagy azon kívüli programhasználat.
A termelés digitalizációjával együtt jár, hogy egy esetlegesen fellépő hiba esetén sokkal nehezebb lesz beazonosítani, hogy a folyamat mely részében keletkezett a hiba, és ki az aki ezért felelős.

Adatbiztonság és tulajdon

Egy további központi téma az adatbiztonság, hiszen egy cég összes adata, dokumentuma, digitális formában megszerezhető úgy, hogy adott esetben nincs is szükség a fizikai hozzáférésre. Nemcsak a belső hálózatokat, számítógépeket kell megfeleően védeni a külső támadások, kémkedések ellen, de a munkatársaknak is tisztában kell lenniük azzal, hogy egy titkosítás nélküli pendrive, vagy egy jelszó nélküli smartphone milyen következményekkel járhat. Arról nem is beszélve, hogy hány esetben hordozzák egy cég szinte minden adatát egy olyan laptopon, melynek merevlemeze sem titkosítva nincs, sem távolról nem törölhető.
Az adatokkal kapcsolatban is várhatók új jogi felvetések, hiszen gyakran nem egyértelmű, hogy az adott információ, fájl, vagy adat kinek a tulajdona. Mikor van egy adat “céges” tulajdonban és mikor számít az köztulajdonnak. A jövő adatkezelését a Big Data (Wikipédia link) és a kiértékeléseket, analíziseket végző adatbankok fogják meghatározni. Az ezekkel kapcsolatos jogi szabályozások is meglehetősen hézagosak, különösen nemzetközi viszonylatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..